Címlap Szakmai ajánlás

Szakmai ajánlások

Szakmai ajánlás az informatikai kereszttantervi követelmények teljesítéséhez 

Háttértanulmány

Útmutató

Az összeállítás egyes oldalai böngésző segítségével nyithatók meg. Ezek tartalma nyomtatható, más szövegszerkesztővel szerkeszthető.

 

Felhívjuk a figyelmet azonban arra is, hogy az állományokban megadott elérési címek ezen összeállítás szerzőitől függetlenül is változhatnak, így a későbbiekben egyes oldalak hibajelzés kíséretében jelennek meg. Az egyes dokumentumokban található hivatkozások a sortörések miatt a rákattintáskor adhatnak hibajelzést. Ekkor célszerű a szöveg begépelésével ismételt kísérletet tenni, illetve a cím elejétől kezdve, az értelmes részeket kipróbálni.

 

Más dokumentumok használatához szükség van olyan szoftverre, amely képes olvasni a PDF formátumú dokumentumokat.

 

Amennyiben ilyen szoftvert korábban telepített a gépére (a szoftver korábbi verziói nem feltétlenül jelenítik meg az állományokat), akkor nincs más tennivalója, kattintson a Tantervi ajánlások feliratra a bal oldali ablakban, majd a választott korosztály megtekinteni kívánt tantárgyának nevére . A megjelenő dokumentumok kizárólag olvashatók, illetve nyomtathatók.

 

Amennyiben nincs telepítve gépére a megfelelő program, akkor egyetlen kattintással telepítheti! A program frissebb, vagy más nyelvi környezethez készült változatát megtalálhatja az Adobe honlapján.

 

Az összeállítás a Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény megbízása alapján készült.

 

Informatikai alkalmazások kereszttantervi környezetben

A közoktatás tartalmi modernizációjában az elmúlt években kitüntetett szerepet kapott az új információs és kommunikációs technikák (IKT) oktatási fejlesztése és az iskolák bekapcsolása a világot átfogó telekommunikációs hálózatokba. Az információs társadalomra való felkészülés segítése az oktatás számára természetes, kiemelt és támogatott feladat. Az informatikai kultúra és tudásanyag megismerésének egyik módját az informatika, mint önálló és kötelező kerettantervi tantárgy jelenti. A másik mód az IKT oktatási módszereket megújító iskolai (tanórai vagy tanórán kívüli) alkalmazása, és az informatikai készségek-képességek kereszttantervi elsajátításának lehetősége. A világhálóra csatlakozó iskolák számára segítséget és gazdag választékot nyújt az Írisz-Sulinet Program tartalomszolgáltatása. Az IKT tanórai használatára az elmúlt években ? akkreditált továbbképzéseken ? több mint negyvenezer pedagógus kapott felkészítést. Az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete (ISZE) öt kerettantervi tantárgyhoz (magyar, történelem, matematika, informatika + gyógypedagógia/hallás­sérültek) készített tantárgyi feladatbankot, amely az Interneten elérhető.

 

Ahhoz, hogy az informatika alkalmazása mindennapi gyakorlattá váljon az oktatási intézményekben, illetve a diákok informatikai ismeretei a különféle tantárgyak tanulása során is megerősítést nyerjenek, a pedagógusoknak szakmai útmutatásra is szükségük van. A meglévő, folyamatosan bővülő hardver-szoftver feltételek, az Internet megléte nem elegendő. Segítséget kell adni az informatika iránt nyitott, fogékony tanárnak-tanítónak abban, hogy informatikai elméleti ismereteit ?átválthassa? és használhassa napi tanítási gyakorlatában, hogy tantárgyi programjában, tematikájában ? akár témakörökre lebontva ? megjelenjenek az IKT felhasználási (ismeretszerzési és képességfejlesztési) lehetőségei.

 

Ez az anyag a ?Szakmai ajánlás az informatikai kereszttantervi követelmények teljesítéséhez? címmel indított projekt keretében készült: az Oktatási Minisztérium támogatásával, az ISZE megbízásával és szakmai gondozásával, 60 pedagógus bevonásával. A munkacsoport tagjai, a szakmai anyag kidolgozói és lektorai mindannyian gyakorló pedagógusok (informatika tanári, illetve OKJ oktatás-informatikusi végzettséggel), akik hosszú évek óta eredményesen tevékenykednek az informatika oktatási alkalmazása és fejlesztése területén.

 

Az ajánlás a különböző kerettantervi életkori szakaszok (6?10 év, 10?14 év, 14?18 év) függvényében, a tantárgyi rendszerben évfolyamokra, azon belül tantárgyi témákra lebontva feltünteti az informatika alkalmazásának kapcsolódási pontjait. Ezen a szinten hozzárendeli, megnevezi a szükséges hardver és szoftver feltételeket, valamint ? az elsajátítandó ismeretek és fejlesztendő képességek ismeretében ? javaslatot ad a feldolgozás pedagógiai módszerére és a tevékenységformákra is. Ajánlást ad továbbá az egyes tantárgyakat összekötő, interdiszciplináris informatikai alkalmazásokra, amelyek több műveltségterülethez kapcsolódnak tartalmukat és tevékenységrendszerüket tekintve.

 

A kerettantervben az informatika, mint tantárgy csupán az általános iskolák felső tagozatán jelenik meg, de ahhoz, hogy a jövő állampolgárai számára biztosítsuk az információs és kommunikációs technikai eszközök (IKT) használatának biztos tudását, az alkalmazásra didaktikai szempontból minden tantárgynak, így az alsós tantárgyaknak is nyitottaknak kell lenniük. Ezt a tendenciát tükrözi a fejlett európai országok informatikai oktatási stratégiája. Az iskolába lépő 5-6 éves gyermekeket nem informatika tantárgy fogadja, hanem a nemzeti tantervben rögzített olyan követelmények, amelyek értelmében ?más tantárgyakba bújtatva? szerzi meg a korcsoportjának megfelelő informatikai tudást. A nemzetközi informatikai programok szerint már az elemi iskolában serkenteni kell a tanulókat a számítógép, egyes szoftverek, a multimédia, az elektronikus levelezés és az Internet használatára. EU-csatlakozásunk reményében e megállapítások hazánk számára is megszívlelendőek. Ezért készült el a szakanyag a legfiatalabbakat, a 6?10 éves korosztályt tanító pedagógusok számára is.

 

A kereszttantervi fejlesztő munkacsoport elsődleges feladata az informatika tantárgyi alkalmazási lehetőségeinek megfogalmazása volt. Olyan gyakorlati iránymutatás kívántunk adni, amely segíti a tanárt, a tanítót vagy a fejlesztő pedagógust a megfelelő didaktikai eszköz és módszer kiválasztásában. Nem informatika tantárgyról és szakismeretek elsajátíttatásáról van tehát szó, hanem az IKT-val segített ismeretszerzésről, képességfejlesztésről. Ennek érdekében a kerettantervi tantárgyakat évfolyamokra, majd azon belül témakörökre lebontva meghatározásra kerülnek azok a tantervi kapcsolódási pontok, ahol az új digitális oktatási anyagok (szoftver, multimédia, Internet?) az ismeretelsajátítás, a tudás elmélyítése érdekében hatékonyan alkalmazhatóak. A szoftverajánlat konkrét, kereskedelmi forgalomban kapható vagy az Internetről letölthető digitális taneszközöket javasol. A szakanyag az egyes kiválasztott tantervi témakörökhöz hozzárendeli az ajánlott feldolgozási formákat, tanulói tevékenységeket és módszereket (pl. demonstráció a teljes osztálynak, csoportmunka, projekt-feladat, egyéni felzárkóztatás?), valamint jelzi a szükséges tárgyi feltételeket is. Alsó tagozaton a digitális taneszközök alkalmazásának ajánlása mellé feltüntetésre kerültek még a tanulói tevékenység során fejlesztendő készségek és képességek, mivel e korcsoportban a képességfejlesztés döntő jelentőségű.

 

A feldolgozás letölthető, nyomtatható, de nem szerkeszthető dokumentumokból áll. A korábban már jelzett csoportosításon belül az egyes tantárgyak anyagai évfolyamonként követik egymást. A programok közötti könnyebb eligazodás érdekében külön összegyűjtöttük azok listáját is, hiszen egy-egy cím önmagában is ösztönözhet új és újabb ötletek keresésére, kipróbálására.

 

Sajnos minden ilyen összeállítás hátránya, hogy a benne hivatkozott oldalak egy része az Interneten eltűnik, más helyre kerül. Ilyenkor a címek elejének felhasználásával (pl.: http://www.isze.hu), illetve valamely keresőben a témára történő kereséssel esélyt adhatunk magunknak az ismételt megtalálásra.

 

E szakanyag nemcsak a hazai didaktikai kiadványok piacán újdonság, hanem egyedülálló nemzetközi vonatkozásban is. Hiszen nem csupán egy oktatási ?szoftver-katalógust? jelent, hanem a hazai tantervi elvárásokhoz illő, módszertani javaslatokkal bővített, gyakorló pedagógusok által kipróbált és ajánlott praktikus, tanítást segítő dokumentumot. Bő választékot kínál, amelyből a pedagógusok a helyi, iskolai tárgyi-személyi feltételek ismeretében, saját elképzelésük, módszertani szabadságuk szerint válogathatnak. Reméljük, hasznosan forgatják majd lapjait és veszik át ötleteit az IKT iskolai alkalmazásában eddig is élenjáró, illetve ezután bekapcsolódni vágyó, innovatív pedagógusok, annak érdekében, hogy a 21. században oktatott-nevelt tanulóik az új módszerekkel valóban felkészülhessenek az információs társadalom feladataira.

 

Kőrösné Mikis Márta

projektvezető

 

Szerzők:

Arián Péterné Budapest 

Bakó Gábor Budapest 

Bálint Szilvia Budapest 

Bánhegyesi Zoltán Dunakeszi 

Dr. Bánhidi Sándorné Budapest 

Bánné Mészáros Anikó Miskolc 

Békeffy Pál Tápiógyöre 

Benkőné Tim Valéria Budapest 

Bondor Erika Budapest 

Dancsó Tünde Budapest 

Drávuc József Budapest 

Dusza Árpád Miskolc 

Főző Attila László Budapest 

Frank Gabriella Budapest 

Gyenes Zsolt Pécs 

Hoffer Miklós Budakalász 

Hoós Edit Budapest 

Dr. Kárpáti Andrea Budapest 

Kónya István Debrecen 

Dr. Kőrös Andrásné Budapest 

Kulcsár Béláné Debrecen 

Kuthi Józsefné Tura 

Mari László Nagykőrös 

Marosi Józsefné Budapest 

Dr. Mihola Gáborné Budapest 

Molnár Péter Budapest 

Nagyné Rápli Györgyi Budapest 

Nagyné Szendrői Margit Budapest 

Némedi Mónika Erdőkertes 

Németh Zoltán Győr 

Neubauer József Pápa 

Pappné Vőneki Erzsébet Budapest 

Péntek Imre Nagykőrös 

Ruszkainé Fodor Éva Budapest 

Schlotter Judit Budapest 

Siegler Gábor Budapest 

Somodiné Hajdú Éva Budapest 

Süli Mihályné Békéscsaba 

Szalay Sándor Budapest 

Szalayné Tahy Zsuzsanna Budapest 

Szekrényes Gábor Budapest 

Széplakiné Józsa Erika Eger-Szarvaskő 

Szirmák József Budapest 

Tamasi Istvánné Budapest 

Török Balázs Budapest 

Ugrin Judit Debrecen 

Várszeginé Nagy Zsuzsa Budapest

Módosítás: (2009. június 17. szerda, 07:59)